Le kell szögeznünk, hogy nem vagyunk profi zenészek, bár pendelyes korunk óta tanulunk muzsikálni és tizenévesként már zenekarban játszottunk mindketten. Tulajdonképpen ott is ismertük meg egymást 1989-ben: a szombathelyi Kálvária templom ének- és zenekarában. 1994-ben kötöttünk házasságot. Három gyermekünk, Márton, Áron és Domonkos lassan kamaszodik. Szombathelyen élünk és dolgozunk.
A kórház gyermekosztályán a gyermek-intenzív részleg vezetője vagyok. Középiskolás korom óta írok dalokat és oratórikus műveket a keresztény könnyűzene műfajában, melyeket zenésztársaim nagy türelemmel segítenek végső formába önteni. Írok egyébként mindenféle mást is: verset, mesekönyvet, publicisztikát. Nem feltétlenül azért, hogy másoknak megmutassam. Hanem egyszerűen, mert muszáj!
Háziorvosként dolgozom, de sokkal jellemzőbb és fontosabb, hogy három fiúgyermek szólít Anyának. Hagyományos nő- és családanya létem mellett latinos temperamentumot kaptam, ezért nagy lendülettel énekelek és fuvolázom a Karmelben, egyszerre legalább 3 könyvet olvasok, újabb és újabb túrajavaslatokat teszek családomnak a geocaching nevű hobbink keretében, és gondját-baját viselem családom mellett barátaimnak, betegeimnek.
Mindketten úgy érezzük, hogy egyéni tehetségünk és odaszánásunk együtt megsokszorozódik.